Picit a mes�kr�l 1.

Nem tudom Ti hogy vagytok ezzel, de �n m�g a mai napig is szeretem a mes�ket. Szerintem kev�s az olyan ember, aki nem. A mese csod�latos-var�zslatos vil�g, melyben mindig a jo gy�z �s ez szerintem mindenkinek tetszik. H�t ez�rt ugy gondoltam csin�lok �n itt egy kis mese birodalmat, melyben megmutatom nektek, mely mes�k voltak azok, amiket �n szerettem nagyon �s a mai napig bennem �lnek. Val�sz�n�, hogy egy men�pontban nem fogok elf�rni.Ez�rt kett� biztos lesz vagy ak�r t�bb is. Szeretn�k egy m�sik mes�s men�pontban vide�kat is betenni, hogy kicsit vissza tudjunk eml�kezni a r�gi jo kis mes�kre. Mert nekem a r�gi mes�k az�rt m�giscsak jobban tetszenek, b�r a maiak k�z�tt is akad n�h�ny, ami tetszik nekem is.



P�r sz� a mes�kr�l

A leg�jabb kutat�sok eredm�nyei szerint az, hogy hogyan tud boldogulni az ember az �letben, legink�bb a szem�ly �rzelmi intelligenci�j�t�l f�gg. Az �rzelmi intelligencia megszerz�s�nek alapvet� felt�tele, hogy a gyermek �rzelmi biztons�gban n�j�n fel. �rzelmi biztons�got pedig csak a megfelel� emberi kapcsolatok ny�jthatnak. "A kisgyerekkori biztons�g megad�s�val kezd�dik teh�t az �rzelmi intelligencia kibontakoztat�sa, �s folytat�dik a szabad j�t�kban �s a mesehallgat�sban, amelyekben a gyerek �rzelmileg �tf�t�tt bels� k�pekkel vesz r�szt. Ezek a bels� k�pek seg�tik hozz� ahhoz, hogy feldolgozza a vil�gr�l �s saj�t bels� vil�g�b�l nyert tagolatlan benyom�sokat, �s mindig �jra tagolja."

A gyermek �let�ben teh�t a mese nagyon fontos szerepet t�lt be. Seg�ti a sz�m�ra t�l bonyolult vil�gban t�rt�n� eligazod�st, az �lete sor�n felmer�l� probl�m�k megold�s�nak megtal�l�s�t, ezenk�v�l �tmutat�ul szolg�lhat erk�lcsi k�rd�sekben, fejleszti k�pzelet�t, elvar�zsol, valamint kiv�l�an sz�rakoztat.

A mes�k �ltal�ban azt "�zenik" hallgat�iknak, hogy az �letben felmer�l� probl�m�k el�l nem kit�rni kell, hanem b�tran szembesz�llni vel�k, legy�zni ezeket. Mik�zben a gyermek hallgatja a t�rt�netet, azonosul a f�h�ssel, kinek tulajdons�gait �nmag��nak �rzi. "A kisgyerek, miut�n eljutott az �rzelmeknek arra a fejl�d�si fok�ra, ahol m�r m�s emberek sorsa is �rdekli �t, a mes�ben ismerkedik meg a m�sok�rt val� aggodalom, az �rvendez� egy�tt�rz�s �rzelmeivel, az igazs�goss�g, a b�tors�g, a h�s�g fogalm�val, az elnyom� er�szak elleni gy�l�lettel, �s megszerzi mag�nak azt az optimizmust, melyre a gonosz hatalmak elleni k�zdelemben majdan sz�ks�ge lesz."
  
Mivel a mes�k �zenete, m�lyebb �rtelme sokkal �sszetettebb, mint gondoln�nk, egy�ltal�n nem mindegy, melyik gyermeknek mit mes�l�nk. " A n�pmes�k, t�nd�rmes�k egyszer�ek, a gyermek sz�m�ra �rthet�ek, m�gis tartalmaznak - a val�s t�rt�neten t�l - m�g�ttes jelent�st. Nem a k�lvil�got akarj�k fot�szer�en �br�zolni, hanem a vil�g valamilyen l�nyeges vonatkoz�s�r�l sz�lnak szimbolikus form�ban." Mint tudjuk, a gyerekek k�l�nb�z� fejl�d�si szakaszokon mennek �t. Abb�l, hogy gyermek�nket �ppen milyen probl�m�k foglalkoztatj�k, k�vetkeztethet�nk arra, milyen mes�k �rdeklik, s ez r�mutathat arra is, hol tart jelenleg a fejl�d�sben. Hagyni kell teh�t a gyermeket, hogy � v�laszthassa ki a mag�nak tetsz� mes�t, saj�t elk�pzel�seinket nem szabad r�er�ltetni. Viszont, ha r�tal�lunk a sz�m�ra megfelel� mes�re, biztosak lehet�nk benne, hogy gyakran kell majd est�r�l est�re ugyanazt elmes�lni neki. Tal�n ebben is hasonl�t a mese a j�t�kra; ezen bel�l is a szerepj�t�kra; hiszen egy - egy szerepj�t�kot is j�tszhat gyakran akkor a gyermek, ha valamilyen kellemes �lm�ny�t akarja �jra �s �jra �t�lni, illetve ha a rossz, f�lelmetes �lm�nyeinek feldolgoz�s�ra van sz�ks�ge. Ez�ltal a r�miszt�, f�lelmetes jelleg�b�l vesz�t a dolog. A mese seg�thet abban is, hogy a mes�t gyakran hallgatva, tudom�sul v�ve a gonosz veres�g�t, cs�kkenjenek tudattalan f�lelmei az �ltal�nos gonosszal szemben.

A mes�k sokf�le probl�m�t vetnek fel; tal�lkozhatunk j�s�ggal, gonoszs�ggal, szerelemmel, �rul�ssal, k�zdelemmel, stb. �ltal�ban a mes�k a j� gy�zedelm�vel, a rossz buk�s�val v�gz�dik, ami azt k�zvet�ti a gyerek fel�: v�laszthatsz, j� vagy-e vagy rossz, de rossznak lenni egy�ltal�n nem �ri meg. A tanuls�g azt sugalmazza, �rdemes j�nak, becs�letesnek, igazs�gosnak, j�sz�v�nek lenni, mert akkor hozz�juthatsz a meg�rdemelt jutalomhoz.

A mes�k k�z�tt igen k�l�nleges helyet foglalnak el a Grimm testv�rek �ltal gy�jt�tt �s lejegyzett n�pmes�k. Milyen h�tk�znapi probl�m�k vannak jelen a Grimm mes�k m�lyebb r�tegeiben ?

Az egyik ilyen az un. �dipusz-komplexus probl�m�ja, ami a 3-5 �ves gyermekek saj�toss�ga: a gyermek szoros k�t�d�st mutat ellenkez� nem� sz�l�j�hez, viszont a vele azonos nem� sz�l�vel kapcsolatos �rzelmei ambivalensek; szereti �t, feln�z r�, ugyanakkor "gy�l�li", mert miatta nem birtokolhatja korl�tlanul az ellent�tes nem� sz�l�t.

A mes�k megpr�b�lnak megold�st sugalmazni erre a probl�m�ra, ahogyan p�ld�ul a "H�rom toll" c�m� Grimm mese �zeni: ne ap�d hely�t akard elfoglalni, hanem keresd �s tal�ld meg a saj�t boldogs�godat! A "Piroska �s a farkas" c�m� mes�ben is megjelenik az �dip�lis-probl�ma, mellyel Pirosk�nak m�g nem siker�lt lesz�molnia; titokban v�gyik r�, hogy apja, akit itt a farkas szimboliz�l, cs�b�tsa el. A "H�feh�rke" c�m� Grimm-mes�ben szint�n tal�lkozhatunk a jelens�ggel; itt (is) a vad�sz k�p�ben jelenik meg az ap�t szimboliz�l� f�rfi, aki ahelyett, hogy v�grehajtan� kir�lyn�je parancs�t, hogy meg�lje a l�nyt, ink�bb szabadon engedi. A l�ny ebb�l azt �rezhette, �t v�lasztotta a f�rfi, hiszen mell� �llt az any�val (mint vet�lyt�rssal) szemben. Ugyanakkor felbukkan a serd�l�kor� gyerekekben l�v� titkos v�gy; az azonos nem� sz�l�t�l szebbnek, jobbnak lenni v�gya. A "Libap�sztorl�ny" c�m� mese arra figyelmeztet, hogy a b�ntet�s elker�l�se �rdek�ben fel kell hagyni a pr�b�lkoz�ssal, hogy az ellenkez� nem� sz�l�t kisaj�t�tsa a gyermek.

A "Hamupip�ke" c�m� mes�ben az �dip�lis - probl�ma mellett a kivet�t�snek is tan�i lehet�nk: itt m�r nem az anya az, akivel versengenie kell a l�nynak; a vet�lyt�rs imm�r a gonosz mostoha k�p�ben jelenik meg. Sz�mos m�s mes�ben a fi�nak sem az ap�val kell megk�zdenie, hanem a s�rk�nnyal; �dip�lis f�lelmeit a fi� teh�t a s�rk�nyra vet�ti.
A mes�k seg�tenek a gyermeki d�h, agresszi� feldolgoz�s�ban is. Minden gyermek tal�lkozott m�r azzal az �rz�ssel, ami akkor jelentkezik, amikor a sz�l�, p�ld�ul az anya teljesen kivetk�zve �nmag�b�l kiab�l, veszekszik gyermek�re. A gyermek gyakran nem is tudja felfogni e cselekv�s ok�t; � csak azt veszi �szre, hogy szeretett anyja hirtelen fenyeget� �ri�ss� v�ltozik. Ez a mes�ben (pl." H�feh�rk�ben") �gy old�dik fel, hogy az anya helyett megjelenik a gonosz mostoha, csupa el�t�lend�, rossz tulajdons�ggal. �s egy ilyen mostoh�ra m�r szabad haragudni. �gy az anya megmarad annak, ami eredetileg volt: szeretetrem�lt�, kedves, meg�rt� l�nynek, akit csak szeretni lehet.
  
A sz�l�kkel val� kapcsolat probl�m�j�ra bukkanhatunk a "Jancsi �s Juliska" c�m� mese elemz�se sor�n. Ahogyan Jancsi �s Juliska, �gy minden gyermek f�l a mag�ramarad�st�l, att�l, hogy sz�lei elhagyj�k. De az is t�ny, el�bb vagy ut�bb a gyermekek feln�nek, �s meg kell tal�lniuk az �letben val� boldogul�s eszk�zeit.

A "Jancsi �s Juliska" c�m� mes�ben tal�lkozhatunk a gyermeki szorong�s sal is. F�lelem a s�r�, s�t�t erd�t�l, mely szimboliz�lhatja a gyermek sz�m�ra a feln�ttek kiismerhetetlen, bonyolult val�s�g�t, de ak�r egy �jszakai fel�bred�s, felriad�s l�tom�sait, f�lelmeit is. A mag�ra marad�st�l, a sz�l� elvesz�t�s�t�l val� f�lelmet minden gyermek �t�li. Tal�n kisgyermekkorban a legr�miszt�bb ennek a lehet�s�ge, hiszen az eg�szen kicsi gyermek k�ptelen �nmag�r�l gondoskodni, teh�t sz�m�ra az egyed�l marad�s egyet jelent a hal�llal. Ugyanakkor egy �ri�si erd�ben egyed�l maradni, elt�vedni jelk�pezheti azt, hogy az ember keresi �nmag�t. Az otthon (akaratlagos vagy akaratlan) elhagy�sa (pl. a "Libap�sztorl�ny") a fejl�d�s sz�ks�gess�g�t, a pr�bat�telek, amelyeket ki kell �llnia v�ndorl�sa sor�n a h�snek a fejl�d�s k�zben felmer�l� probl�m�k, dilemm�k megold�s�t jelk�pezik. A "Piroska �s a farkas" c�m� mes�ben konkr�tan jelenik meg a szorong�s: a f�lelem att�l, hogy a kisl�nyt a farkas felfalhatja.