Picit a mes�kr�l 2.

A szerelem, mint az �let velej�r�ja is megjelenik sok Grimm-mes�ben is. Mind H�feh�rk�t, mind Csipker�zsik�t, mind pedig Hamupip�k�t szerelme mentette meg sanyar� sors�t�l. A megment�k �let�k kock�ztat�s�val, minden vesz�llyel dacolva k�zdenek szerelm�k�rt. A szerelmes f�rfiakat pedig nem t�ntor�thatja el semmi a v�gyott kedves megszerz�s�t�l: sem a rongyos ruh�zat (Hamupip�ke), sem a szeg�nys�g (H�feh�rke). Mindegyik h�s tudja, hogy a legfontosabb a bels� j�s�g.
Szint�n az �rzelmek fontoss�g�ra h�vja fel a figyelmet a "B�kakir�ly" c�m� mese, amelyben a kir�lyl�ny �g�rete ellen�re sem teljes�ti a b�ka k�r�s�t; ahelyett, hogy maga mell� fektetn� a b�k�t, undorodva t�le falhoz v�gja. Az �rzelmek itt �gy jelennek meg egyr�szt, hogy a b�ka �tv�ltoz�sa a szerelem hat�s�ra t�rt�nt meg, amib�l l�thatjuk, mire k�pes ez a m�ly �rz�s. M�sr�szt arra h�vja fel a figyelmet a mese, hogy ahhoz, hogy k�s�bb szeretni tudjunk valakit, kell, hogy �rezz�nk ir�nta valamit. Sokszor el�g, ha ez az �rz�s gy�l�let, hiszen az megv�ltozhat szeretett�.
  
A szerelem mellett a szexualit�s t�m�j�val is tal�lkozhatunk a mes�ben. Erre p�lda a "Piroska �s a farkas" c�m� mes�nek az a r�sze, amikor a farkas felfalja a f�h�s kisl�nyt. Bruno Bettelheim err�l �gy �r: " A Grimm - f�le v�ltozatban a farkas viselked�se akkor v�lik �rthet�v�, ha felt�telezz�k, hogy el�sz�r el kell t�ntetnie a nagymam�t ahhoz, hogy Pirosk�t megkaphassa. Am�g a (nagy) anya a k�zelben van, Piroska nem lehet az �v�. De amint egyszer a (nagy) any�t eltette l�b al�l, �gy �rzi, megny�lik el�tte az �t, hogy ki�lje azokat a v�gyait, amelyeket el kellett fojtania, am�g az anya a k�zelben van." (A mese b�v�lete �s a bontakoz� gyermeki l�lek 179. oldal) Vil�goss� v�lik az is, b�rmennyire nem szeretik a sz�l�k, hogy gyermekeik szexu�lis v�gya fel�bredjen, a szem�lyis�gfejl�d�s bizonyos szakasz�ban term�szetess� v�lik ezen v�gyak megjelen�se. A f�szerepl� l�nyok feln�veked�s�nek is tan�i lehet�nk, hiszen p�ld�ul H�feh�rke a t�rt�net elej�n m�g kisl�ny volt, s feln�vekedv�n gy�ny�r� fiatal l�nny� v�ltozott, majd a t�rt�net v�g�re �rett n�v�, feles�gg�. Ezek a t�nyek utalhatnak arra, hogy a gyermekek feln�ttekk� v�l�s�hoz sok fejl�d�si cikluson mennek kereszt�l, mik�zben gyakran tal�lj�k szemben magukat k�l�nf�le probl�m�kkal.

Csipker�zsika fejl�d�se sem �llt meg �r�kre, csup�n a sz�z�ves �lom �tk�nak hat�s�ra k�s�bbi id�pontra tev�d�tt. Mind H�feh�rke, mind Csipker�zsika �tesik a szem�lyis�gfejl�d�s un. l�tens szakasz�n, amely a kisgyermekkor ut�ni, a feln�ttkorra val� felk�sz�l�s ideje. A szem�lyis�gfejl�d�s bonyolults�g�ra, fokozatoss�g�ra h�vj�k fel a figyelmet az olyan mes�k, amelyekben egy�tt indulnak v�ndor�tra testv�rek, bar�tok. Megfigyelhet�, hogy az �tra indul�k �ltal�ban (ha nem egyed�l) ketten, illetve h�rman vannak a (Grimm) mes�kben (is). Mint tudjuk, Sigmund Freud a szem�lyis�g szerkezet�t h�rom r�szre tagolta: az egyik r�sze az �szt�n�n, a m�sik az �n, a harmadik pedig a felettes �n. Az �szt�n�n az �r�melv alapj�n m�k�dik az emberben, �s tulajdonk�ppen a biol�giai sz�ks�gletek kiel�g�t�s�t szorgalmazza. A felettes �n az �nb�l fejl�dik ki; azokat a norm�kat, szab�lyokat, erk�lcsi �rt�keket foglalja mag�ba, amelyeket az egy�n a t�rsadalommal, a sz�l�kkel val� �rintkez�s sor�n elsaj�t�t, mag��v� tesz. Lelkiismereti funkci�t testes�t meg. A felettes �n�nkkel nem rendelkez�nk sz�let�s�nkt�l fogva, kisgyermekkorban is m�g sz�leink l�tj�k el a felettes �n feladat�t. A felettes �n a szem�lyis�gfejl�d�s sor�n alakul ki. Ez a h�rmass�g j�l t�kr�z�dik p�ld�ul a "M�hkir�lyn�" c�m� mes�ben, ahol h�rom testv�r indul �tnak, vagy "Az okos kis szab�leg�ny"-ben, amelyben h�rom szab�leg�ny pr�b�l szerencs�t. Egyr�szt mindk�t mese legkisebb h�se jelk�pezi a m�g �retlen szem�lyis�get, amelyikben m�g nem alakult ki a felettes �n. Mindegyik mese arra int: az �nnek ahhoz, hogy helyesen cselekedhessen, hallgatnia kell mind az �szt�n�n�re, mind az �n�re. Csak �gy alakulhat ki az egyens�ly, amire a feladatok, probl�m�k megold�s�ra az embernek sz�ks�ge van.
  
Szint�n a szem�lyis�g �sszetetts�g�t seg�tenek meg�rteni azok a mes�k, amelyekben testv�rekr�l, a testv�rek �sszetartoz�s�r�l olvashatunk. Ilyen mese az "�ztestv�rke", valamint ide tartozhat a "Jancsi �s Juliska" c�m� mese is. Ezekben a mes�kben tan�i lehet�nk, hogy kezdetben a gyermekeket szinte kiz�r�lag csak az �r�melv vez�rli; nincs felettes �n, lelkiismeret, ami �lljt parancsolna. Id�vel, a fejl�d�s hat�s�ra m�r nem az�rt nem cselekszik helytelen�l a gyermek, mert anyja l�thatja, hanem az�rt, mert azonosul a sz�l�i tekint�llyel. Az "�ztestv�r" c�m� mes�ben a kisfi� tev�kenys�ge k�pviseli az �szt�n�n munk�j�t, m�g a le�ny az �n �s a felettes �n parancsai szerint �l. Amikor a fi� az �szt�nei alapj�n d�nt, �zz� v�ltozik. Az �tok al�l csak �gy szabadulhat, csak akkor v�lhat �rett szem�lyis�gg�, ha az �szt�neit pr�b�lja egyens�lyba hozni szem�lyis�ge m�sik k�t dimenzi�j�val. Az is vil�goss� v�lik ezen mes�k meg�rt�se sor�n, hogy a vil�gban val� boldogul�shoz nem el�g, ha csak meg�rtj�k lelk�nk m�k�d�s�t, hanem ezeket az ismereteket akarni �s tudni kell alkalmazni �let�nk sor�n.

A szexualit�ssal, a szexu�lis �r�ssel kapcsolatos a t�bb mes�ben is felbukkan� v�rcsepp. (P�ld�ul: "Libap�sztorl�ny", "Csipker�zsika") A v�r a nemi �retts�get, az els� menstru�ci�t jelk�pezi, s azt, hogy nem szabad f�lni a nemi �retts�g ezen jel�nek megjelen�s�t�l, hiszen b�r pillanatnyilag nem a legkellemesebb dolog, de a k�s�bbi, igazi boldogs�g (any�v� v�l�s, gyermekv�llal�s) alapvet� felt�tele.
A f�lt�kenys�g is, ami sokak �let�nek megkeser�t�je, felfedezhet� a Grimm - mes�k �rtelmez�se sor�n. A "H�feh�rke" c�m� mes�ben a f�szerepl� le�nyt az�rt �ri megpr�b�ltat�sok eg�sz sora, mert mostohaanyja f�lt�keny r�. Ebben az esetben nem csak a sz�ps�g�re val� f�lt�kenys�gre kell gondolni, hanem a nevel�ap�nak a l�nya ir�nti �rzelmeire val� f�lt�kenys�get is. Ugyanakkor a mese megmutatja: aki f�lt�kenys�g�vel �s ebb�l fakad� gonosz tetteivel akar fel�lkerekedni vet�lyt�rs�n, meglakol; saj�t mag�t �li meg azzal, amivel v�lt ellens�g�t szerette volna elpuszt�tani.

A testv�rf�lt�kenys�g et is megtal�lhatjuk a Grimm mes�k rejtett bugyraiban. A "Hamupip�ke" c�m� mes�ben a l�nynak k�t testv�re van. Mindkett� g�g�s, bek�pzelt, h�gukkal undokul viselkednek. Tal�n ez a mese fejezi ki legink�bb, milyen gy�tr� �rz�s lehet egy gyermek sz�m�ra a testv�rf�lt�kenys�g. Hamupip�ke k�t testv�r�t a sz�l� k�nyezteti, szereti, m�g Hamupip�k�vel rosszul b�nik, kritiz�lja. Tulajdonk�ppen b�r a testv�rek sem kedvesek a f�h�sh�z, a l�nynak nem a testv�reivel van igaz�b�l probl�m�ja, hanem a sz�l� �rzelmeivel; �gy gondolja, valami ok folyt�n � nem kapja, kaphatja meg szeretet�t. Az is felmer�l benne, tal�n � maga a hib�s abban, hogy sz�lei nem �gy fogadj�k el �t, ahogyan testv�reit.

Abb�l, hogy gyermek�nk ugyanazt a mes�t mes�lteti vel�nk vagy olvassa saj�t mag�nak m�r sz�zadj�ra, r�j�het�nk, milyen probl�m�k foglalkoztatj�k, hogy mi�rt �ppen ez a kedvence. De ha ezzel t�nyleg tiszt�ba j�v�nk, nem szabad a gyermek�nk tudt�ra adni, hogy ismerj�k a titk�t. Ez ugyanis olyan lenne, mintha titkos napl�j�ba olvastunk volna bele az � enged�lye n�lk�l, �gy �rezheti, mintha rajtakapt�k volna valami olyan dolgon, amit saj�t mag�nak szeretett volna megtartani. Ha �gy tenn�nk, tal�n mi magunk szabn�nk g�tat a fel�nk ir�nyul� �szintes�g�nek.

Ugyanakkor az is fontos, hogy soha nem szabad a gyermek r�sz�re elmagyar�znunk, melyik mes�nek mi a m�lyebb tartalma, mi az �zenete. Ha �gy cselekedn�nk, val�sz�n�leg el�zn�nk a mese egyik legnagyszer�bb dimenzi�j�t: a var�zslatot.